1. mássalhangzó: a nyelv és a szájpadlás eleje közt képzett réshang, a zs zöngétlen párja.

2. ennek írásjegye (s, s). | <rövidítésként:> ▸ s ▸ s ▸ s

és. jelen s múlt; ki s be; hívlak, s nem jössz; ▸ s a többi

1. kat | ▸ tisztek | ilyen rendfokozatú személy. a gyűlésen a tisztek részvétele kötelező.

2. alacsonyabb tiszti beosztású postai, ill. vasúti tisztviselő. | rég tisztviselő, pl. gazdatiszt.

3. sp sakkban bármelyik figura a gyalogon kívül.

4. vál hivatali hatáskör, munkakör. ▸ tisztében áll valakinek valami

5. vál tisztség, szerep(kör). a vőfély tisztét ő töltötte be.

[ szláv ]

a többes szám jele.